„Egy bemutató után az emberek 63% -a emlékszik a történetekre. Csak 5% emlékszik egy statisztikára. Részben jó, részben kevésbé jó, ha sokan olvassák a cikkeidet. Mármint, ha csupán ebben méred a sikereidet. Nemcsak olvasókra van szükséged, hanem vevőkre is. Hogyan segíthet ebben neked egy sztori elmesélése?
Ismered Casanova történetét?
Megkérdezi Casanovát a legjobb barátja:
– Áruld már el, hogy mi a sikered titka a nőknél?
– Egyszerű, válaszolja. Megkérdezem tőlük, hogy van-e kedvük lefeküdni velem.
– Akkor elég sok pofont kaphattál már, csodálkozik a barát.
– Ez igaz, válaszolja a Casanova. De sok nőt is!
Pedig olyan távol áll a valóságtól, amennyire csak lehet. Ez sem a lányoknál, sem a marketingben nem túl hatékony. Idő és energia (pénz) pocsékolás.
Mégis újra, meg újra belestem ebbe a csapdába.
Túl nagy kísértés, hogy az ember a sikereket ne mennyiségi számokban mérje.
– Nézd meg mennyien olvasták a cikkem.
– Irigykedj mennyien lájkolták a posztom.
– Ámulj a videóim nézettségi adatain.
Határtalanul növeszthető virtuális péniszek.
Jobb vagyok nálad, mert nagyobb és több van nekem. Merd mondani, hogy nem vagyok sikeres!
A közönség pedig őrjöng és tapsol. Fantasztikus sikerek. Bámulatosan magas számok. Igazi szuperprodukció. Csak épp a hentes vonogatja unottan a vállát, amikor ebből a látszat sikerből akarok marha hátszínt vásárolni.
Maradi alak. Csak a pénz érdekli.
Most akkor jó vagy kevésbé az, ha sokan olvassák a cikkeimet?
A kommentek száma, a követők száma, az olvasók száma, a kedvelések mind azt mutatják kifelé, hogy téged mások már szeretnek és támogatnak, olvasnak, követnek.
Ezt hívják social proofnak.
Társadalmi bizonyítéknak, ami nélkül jóval nehezebb rávenni az embereket, hogy feliratkozzanak a hírlevéllistádra, a cikkfigyelőre vagy bekövessenek téged.
Különösen, ha mindehhez esetleg ritkábban, de mindig értékes tartalmakat szolgáltatsz.
A hiányérzet ugyanis értékes. A bőség nem.
Ez is egy viselkedésre ható jelenség.
Mutatok a társadalmi bizonyítékra egy példát.
Tegyük fel, hogy egy adott közösségben energiatakarékossági kezdeményezés folyik, amely arra buzdítja a polgárokat, hogy a ventilátorokat használják a légkondicionálás helyett.
Amikor több száz lakót megkérdezel, hogy melyik érv győzi meg őket leginkább az alábbi négy közül, vajon melyik lesz a leggyakoribb választás?
Igen, jól sejted.
Az utolsó a leghatékonyabb meggyőzőerő.
Ez a példa egy tényleges tudományos tanulmány (itt éred el) alapján született, amely azt bizonyította, hogy egy csoport milyen hatással lehet a döntéshozatalra: „mivel mások ezt teszik, nekem is ezt kell tennem” elve.
A rengeteg olvasó tehát jó. Azonban nem elég.
Lehetőleg azonnal.
Mert tartalmat gyártani jó dolog, de csak akkor fogod rendszeresen csinálni, ha azt látod, hogy megtérül. Nem valamikor a jövőben, hanem akár azonnal vagy hamarabb, mint azt sokan ígérik.
A tartalommarketing mérhető, a tévhitet (miszerint mérhetetlen) ebben a cikkben megcáfoltam.
Mert a tartalommarketing nem a tartalom gyártásáról szól, hanem arról, hogy a tartalom hogyan szegmentál és vezeti az olvasókat a vásárlások felé.
A marketingben mindig is a legdrágább az elérés, illetve, hogy a nagy tóból kiválogasd a halakat. Azokat, akiknek éppen most egy olyan problémájuk van, amire az egyik terméked vagy szolgáltatásod kínálja a megoldást.
Ebben a tartalom verhetetlen.
Milyen tartalomtípus segíthet neked ebben a folyamatban különösen eredményesen és hogyan használd fel a tartalmat az értékesítés céljából?
Rengeteg történetet hallunk életünk során.
Mesekönyvek, filmek, regények, a barátunk sztorija.
A történetmesélés az egyik legősibb mesterség, olyannyira, hogy az évezredek alatt már jó néhány sablon is kialakult, amire az összes, legtöbb ember által ismert történet építkezik.
.jpg)
Az egyik ilyen a Hős útja, amelyről már korábban is írtam.
Az egyenes vonalú történetet magába foglaló verzión mindig ugyanazokon a lépéseken megy végig a hős, aki a biztonságos világából indul útnak az ismeretlen felé.
Eközben találkozik barátokkal és ellenségekkel, különböző próbatételekkel.
Az „történetmesélés emelt szintjén” már a lineáris folyamatba elágazásokat tesznek a történetmesélők, azaz döntési pontokat, ahol mehetsz például jobbra vagy balra, és a történeted további menetele attól függ, melyik utat választottad.
Minél több az elágazás, annál többször lehet végighaladni a történeten.
Ez a kollektív utazás.
Ezeket a sztorivezetéseket a saját eladási folyamataidba is fel tudod használni, például ezzel elérve, hogy aki már egyszer vásárolt nálunk vagy használta a szolgáltatásunkat, azt a következő vásárlásnál a kíváncsiság is hajtsa.
Én most azonban abból a szempontból közelítem meg, hogy miként tudod a történetmesélést az értékesítési folyamatodban felhasználni. Ugyanis a történet még a sikeres hirdetéseket felépítő három kulcspont (erről bővebben itt) között is ott van:
1. Felkelted a figyelmüket.
Cél: Egy hirdetés során a továbbgörgetés lavináját megállítva a figyelmüket elnyerni.
2. Elmesélsz egy történetet, hogyan találtál rá a saját receptedre, megoldásodra, szolgáltatásra, a termékre!
Meséld el, hogy milyen utat jártál be. Ugyanis pontosan ezt az utat tudod megspórolni a számukra. Ha bejárták volna ugyanezt a göröngyös, csúzos, keserű tapasztalattal teljes utat, bizony ők is erre a következtetésre jutottak volna.
3. Teszel egy ajánlatot.
Egy ellenállhatatlan ajánlatot, ami vásárlást eredményez.
A történetmesélésben óriási előny van, a narratíva erejét felhasználva a saját kommunikációdban és tartalmaidban elérheted, hogy az emberek maguktól vásárolnak majd – mert az emberek megértik végre mivel is foglalkozol és ez miért lesz jó nekik az, amit nyújtasz.
Tehát az átélt konfliktusok segítségével mutatod be az olvasó problémáját, majd prezentálod a megoldást, az eszközt, amivel azt legyőzheti azt.
A történetmesélés segít, hogy
Mert az olvasód a Hős, te pedig az útja során felbukkanó barát, aki útba igazítja.
Miközben a történeted során elmeséled az utat, amit bejártál és ennek köszönhetően rátaláltál arra a módszerre vagy arra a termékre, amit most kínálsz neki; lényegében irányítod őt a döntéshozatalban.
De mindvégig szakértőként, megbízható barátként határozd meg önmagad.
A célcsoportodra szabott történet felkelti a figyelmet. Minden elmondott sztorinak pedig célja van: az, hogy átadjon ez üzenetet.
Motiváljon, befolyásoljon, cselekedetre bírjon, elgondolkodtasson.
Például egy Hubspot infografika azt szemlélteti, hogy a történetmesélés hogyan aktiválja az agy hét régióját (beleértve az érzékszerveket, például a látást, a hallást és a szaglást).
Ezzel szemben az adatok csak két agyrégiót aktiválnak.
A mozgástól a nyelvfeldolgozáson és szövegértésen át a történetek felgyújtják képzeletünket és segítenek együtt érezni a szereplőkkel és küzdelmeikkel.
Ebből megértheted, hogy miért szereti az emberi agy a történeteket.
Gondolj bele, te egy csomó unalmas iparral kapcsolatos statisztikát hallgatnál szívesebben vagy egy valós forgatókönyvről, amikor a termék segített valakinek megkönnyíteni vagy jobbá tenni az életét?
Például esettanulmányok formájában, amelyben elmesélhetsz egy történetet, amiből mások is sokat tanulhatnak.
Az olvasók imádni fogják, mert szeretik a sztorikat és téged pedig szakértőként mutat be, hiszen jobb esetben ez a saját munkád sikertörténete.
Mielőtt megkeresett az ügyfél így nézett ki, ilyen volt a lakása, a honlapja, a kertje… aztán ezt és ezt csináltuk és ez lett a végeredmény.
Érdemes azzal kezdeni, hogy mekkora eredményt értél el, mert az kelti fel leginkább az olvasóid érdeklődését. Majd jöhet egyből a probléma, amit jól ismer a piacod. Végül a folyamat, ahogy eljutottál a végeredményhez.
Ne a folyamat leírásával kezd, mert az már csak akkor érdekes, ha elkezdett vágyakozni az elért eredményedre.
De hasonló lehetőséget rejtenek a cikksorozatok is, ahol folytatásos verzióban (minden nap vagy minden héten) publikálod a következő részt.
Lehet egy történet, ami az izgalmas részeknél abbamarad, ezért, amikor szétszeded, hiányt keltesz és várni fogják a következő részeket, mert csak úgy nyer értelmet a teljes történet.
Pont, mint egy jó filmsorozatnál.
Érdekelnek a részletek, további ötletek?
A történetmeséléshez adok most neked egy egészen jó keretet.
Ne úgy tekintsd, mint egy szigorú szabályt, inkább csak vonalvezetőt. Megtalálod a Tartalommarketing a gyakorlatban c. könyvemben, amely igényes, kemény borítós, fűzött kivitelű.
Strapabíró, a napi állandó forgatás mellett is.
Végig fogja majd a kezed a tartalomírástól, az olvasókhoz való eljutáson keresztül a technikai mizériákig. Nem egy elméleti, hanem gyakorlati könyv. Rakás elmélet helyett valódi példákkal dúsított gyakorlati útmutató.
A rendelést egyszerűen, kb. 2 perc alatt kivitelezheted itt: https://tartalommarketingagyakorlatban.hu/
Program vezető
Bártfai Balázs vagyok. 2003 óta valósítom meg a saját és mások ötleteit az Interneten. Több sikeres ötlet és pár kudarc áll a hátam mögött. Az automatizált megoldásokban hiszek. Ezért olyan stratégiákat dolgozok ki, amik folyamatosan szállítják a vevőket. Arról írok, hogyan lehetnek kézzel fogható eredmények az üzleti célú blogolásból.
Adatkezelési szabályzat | ASZF
.png)
.png)
.png)
.jpg)
.jpg)
